ma a legjobbnál voltam.és olyan jót beszélgettünk meg röhögtünk h csak na.úgy gondolom,h feltárta szíve titkát nekem, hiszen olyan dolgokat mondott el, amit csak a legjobbaknak szoktak elmondani.természetesen szívügyről van szó.és én ennek örülök, hogy bármikor bármiben számíthatok rá és ez fordítva is igaz...
hát G. most nem írt.pedig mindigrögtön aznap visszaválaszol amikor én írok.szánalmasan magányos vagyok és szánalmasan szeretném már h együtt lógjunk még ha csak barátok is, és szánalmasan kinevettetem magam előtte.de ő ezt nem veszi észre.talán jobb is így.vagy nem jobb.ki tudja.meglehet közös az utunk, meglehet nem.nem én döntök.a Legjobb logján olvastam<---- akkor jössz rá,h egy ember mennnyire fontos a számodra amikor elveszíted,vagy amikor nem vagy vele.ezt már megtapasztaltam.amikor kint voltunk MeĐugorjeban,és hazajöttünk, irtó hiányérzetem voltés nem tudtam mi hiányzik.és rájöttem,h G hiányzik.pedig akkor semmit nem éreztem iránta.bár most se tudom igazán mit érzek... de mégis hiányzik.most e-mailezünk de nem tudom lesz-e belőle valami.legbelül a szívemben azt remélem, h elhív valahova kávézni,de ez csak egy nagyon szép álom,ami talán soha nem fog bekövetkezni.lehet, hogy ugrott a jövő évi MeĐugorje-i egomi szervezésű zarándoklatom, mert ha továbbra is így folytatom, nem lesz merszem elmenni és a szemébe nézni