minden egyes reggel úgy ébredek, hogy azt kérdezem magamtól érdemes-e felkellni és elkezdeni ezt a napot.?legalább 10 percig fekszek az ágyban és ezen elmélkedem valamint azon,hogy hogyfogok az aktuális nappal megküzdeni és Istenhez fohászkodom,h adjon elég erőt, a napi akadályok legyűréséhez.minden napomért meg kell küzdenem,hogy ne veszítsem el a fejem.ez egy ilyen időszak.reménykedem,hogy hamarosan nyugisabb idő jön. Biztos vagyok benne ,hogy a JóIsten adott erőt, csak lehet, hogy túl gyenge vagyok azon az úton járni amit Ő szánt nekem.Hisz mindenkinek megvan a saját kereszte.és a megoldás a rózsafűzér.azt kell imádkozni,hiszen Međugorje-ban is azt mondta a Szűzanya.majdcsak jobbra fordulnak a dolgok.AZ életem jelenleg egy kút mélyén van és egyenlőre nem tudom hogyan másszak ki belőle.jó lenne ha valaki mellettem lenne és segítene.aki fogná a kezem,ha kell, aki átölelne ha szükségem van rá, aki szavak nélkül megért,aki ha azt mondom jól vagyok , akkor a szemembe néz és azt mondja,h mondd az igazat.lehet túl sokat kérek.de körülnézek, és csak azt látom, hogy mindenkinek sikerül minden én pedig csak szenvedek, egy helybe toporgok,nem haladok egyről a kettőre, sőt a nullán vagyok és az is lehet, hogy mínuszba estem vissza.könnyen meglehet.hülyét csinálok magamból,rosszul csinálok mindent pedig én csak jót akarok de valahogy mindig rosszul sül el és mindig engem találnak meg.//Lehet hogy a JóIsten nem véletlenül hagyja,hogy a dolgok úgy történjenek, ahogy történnek.talán egyszer majd megértem, de az is lehet ,hogy nem.....// jó lenne ha lenne valakim aki ezen az időszakon átsegítene....Talán Ő a tökéletes.talán nem.nem tudom.de az biztos,hogy jó (lenne) Vele. de sajnos ez nem kivitelezhető mert szerintem eltaszítottam magamtól.úgy látszik nekem ez jutott.miért mindig azok jönnek be akiknél esélyem sincs?ez vagyok én,mindig rossz lóra teszek, de már kezdek belenyugodni,hogy nekem csak az álmodozás és az ábrándozás marad...remény remény remény.nem tudom meddig bírom még hogy csak a reménybe kapaszkodom....