"-Felébresszük Uram?-Ne.Mert álmunkban olyan világban járunk ami csak a miénk!"
álmodtam.megesik az emberrel.vannak álmok, amikor ha felkel az ember nem emlékszik,h mit álmodott.olyan álmok is vannak, amikor reggel verejtékben kel fel és remegve nyitja ki a szemét, attól félve,h még az álomban ragadt és amikor erőt vesz magán és végre kinyitja a szemét megkönnyebülten néz szét a meghitt kis lakásban ismerős falak és képek tárulnak elé.olyan is előfordul amikor legszívesebben nem akarunk vissza térni a valóságba, hanem ott akarunk maradni az álmunkban, és amikor felkeltünk vagy csalódottak vagyunk,h milyen hamar végeszakadt a jónak és próbálunk vissza aludni, ami olykor sikerül olykor nem.olyan eset is előfordul, amikor az ember hatalmas vigyorral kel fel és nem érti miért,és azt kérdezgeti magától :"jézusom ez álom volt vagy tényleg megtörtént?"sztán ahogy kezd ébredezni, és rájön h csak álom volt.velem az utóbbi történt néhány nappal ezelőtt.meglepődtem ezen az álmomon,reggel az volt az első mondatom:"most már legalább tudom mit érzek" azt kell hogy mondjam, egyáltalán nem tudom h mit érzek,teljesen össze vagyok zavarodva, nem tudom mihez kezdjek,ezzel az érzéssel.talán majd elmúlik...mindenesetre nagyon jól éreztem magam az álmomban
