tegnap megnéztem az egyik kedvenc sorozatomat.:Gyilkos elmék.abban egy 38 éves nő szájából elhangzott egy mondat.Idézem.:"38 éves vagyok.úgy gondoltam nem várhatok a nagy ő-re" ---> nah ez a mondat úgy suhant végik az agyamon, mint egy vadászgép felderítéskor és szöget ütött a fejembe, h mi van ha én sem találom meg a nagy Ő-t???mi van ha nem lesz ilyenben részem, hiszen be kell látnom, még egy pasim se volt és ez a tény egy kicsit elgondolkodtat.aggasztó.de ez van és bele kell törődnöm, h eddig nem kellettem senkinek és el kell játszani a gondolattal, h mi van ha ez így is marad.
sok problémám van.de ezzel nem vagyok egyedül.meg kell küzdeni velük. olykor ez nagyon nehéz feledat.az embereknek nem szabad látniuk az arcomon,h baj van.mindig mosolyogni kell,még akkor is, ha megoldhatatlan probléma gyötör.meg kell próbálni megoldani...én is ezen dolgozom most.de nem fér a fejembe,h miért van az,h ha én valamit "megálmodok" azt miért mások valósítják meg? ez az én álmom.és ha véletlenül megakarom valósítani akkor én leszek a s*gg, és mondván,h utánozós vagyok... de nem érdekelnek akkor is megvalósítom az elképzeléseimet.le van sz*rva mindenki!!!!!!!!!
