eÐ as NewYorkYankee

olyan furán érzem magam.furán jól érzem magam.a nap folyamán többször is rámjön a szeretet érzése.hogy mennyire nagyon szeretem Őt és h mennyire hálás vagyok Érte.és ilyenkor nagyon nagyon boldog vagyok, és csak vigyorgok szüntelenül és örül a szívem.néha rámtör a kétségbeesés, h ő mit gondol, h nem is úgy érez ahogy én.de ilyenkor elmondok egy imát és akkor még boldogabb vagyok.egyszerűen szeretem. már akkor selytettem amikor másfélóráztunk, de akkor még nem gondoltam úgy bele.igazából akkor tudatosult bennem, amikor utolsó dicsőítésen imádkoztam.és mondtam a Jóistennek, h nagyon szeretem,és kinyitottam a szemem és Őt láttam meg, és akkor döbbentem rá, h ahogyan Őt szeretem teljes szívemből annyira szeretem a Jóistent.és nem azt érzem h én kapni akarok, hanem azt h én akarok adni.én akarom odaadni a szeretetemet, a törődésemet a mosolyomat mindenemet,mert nem csak neki adom.Mert a Jóistent látom benne.de türelmesnek kell lennem és sokat kell imádkozni ezért azégészt.mert tudom h a Jóisten jót akar.csak adjon erőt hozzá, h végig tudjam járni a nekem szánt utatat.Ez nagyon nehéz, mert már nem tudom meddig bírom magamba tartani, néha úgy érzem h el kell mondanom neki h mit érzek, de aztán rá rájövök h azzal elronthatok mindent.türelem....