mindenkinek vannak rossz napjai, olykor hetei.nekem ez a nap sikeredett borúsra.elősször minden jó volt, aztán az egyik pillanatról a másikra beborult az ég és minden elromlott.az oviban múlt héten hospitáltam és nagyon fárasztó volt.azokért a hibákért amit akkor követtem el most ittam meg a levét.rendesen kiosztottak minket Ágival, de nem ám a mi ovónőnk,akinél vizsgáztunk, nem!a másik.de úgy leszidott minket! 15 percig csak engem szapult! hát akkor tehet egy szivességet mert én még csak most tanulom, hogyan kell csinálni a dolgokat és nem vagyok tökéletes, és ne várja el tőlem hogy egy év fóiskola után úgy fogom csinálni a dolgokat mintha már 25 éve a szakmába lennék. ha nem jól csinálok valamit akkor jöjjön oda és beszéljük meg és igyekszem odafigyelni minden hibámra.nem az , hogy lebassza a fejem egy héttel később.jó én elismerem hogy hibás vagyok én is de azt már azt az ovónőnkel megbeszéltem.kicsit kiakadtam és természetesen ez a 15 perc letolás hazavágta a napomat. aztán úgy volt hogy kb egy órát kell még várni a csatlakozásomra de egy régi ismerőssel beszélgettem és felajánlotta, hogy őérte úgy is jön le az anyuja és hazavissznek, hát az életemet mentette meg... szerencsére viszonylag rendben néztem ki.ezalat azt értem hogy nem volt cupákos a hajam, a ruhám nem volt összevissza rajtam.a tanulság: mindig szépen kell megjellenni valahol mert sose tudod kivel fogsz összetalálkozni.apropó: ülök a buszon és bambulok ki a fejemből és egyszercsak megláttam G. de nem biztos hogy ő volt az lehet hogy csak vizuális csalás volt az egész de ha ő volt az akkor le kellett volna ugranom a buszról az ölébe...ennek tetejében fáj a mandulám.és sok a beadandó dolgozat és már szeretném ha nyár lenne....